A KAUCSUKRÓL

Idővel jelentősen megnőtt a kaucsukfogyasztás és részben az autóiparnak köszönhetően világszinten emelkedett a gumiipari termékek gyártási mennyisége is. Eleinte az ültetvényeken lévő kaucsukfákból gyűjtött látex mennyiségét növelték, majd elkezdtek szintetikus vagyis műkaucsukokat is gyártani.
Az új alapanyagok esetenként jobban megfelelnek a célnak mint a természetes kaucsuk. Ilyen például a butilkaucsuk amiből elsősorban abroncstömlőt gyártanak.
A gumiabroncs iparágban használt kaucsukmennyiség 60%-a műkaucsuk, melyet kőolajból kapott szénhidrogénekből állítanak elő. Ettől függetlenül még mindig szükség van 40% természetes kaucsukra is. A természetes kaucsuk aránya a tehergépjárművek és a földmunkagép abroncsok alapanyagában magasabb, mert nagy ellenálló képessége e területeken igen fontos.A természetes és a műkaucsuk több tulajdonságban is különbözik egymástól. Az egyik legfontosabb különbség ezek közül a hiszterézis. A műkaucsuknak nagy a hiszterézise, sokkal nagyobb, mint a természetes kaucsuknak. Ezért előnyös műkaucsukot használni olyan abroncsok gyártásához, melyeknek jól kell tapadniuk az útfelülethez. 
A hiszterézis


A hiszterézis biztosítja a gumiabroncs tapadását.A tökéletesen rugalmas anyag minden energiát visszaad, amit közöltek vele. A deformált acélrugó például visszanyeri eredeti alakját az erőhatás megszűntével.Az olyan anyagok, amelyeknek hiszterézisük van, és ilyen anyag a gumi is, nem adnak vissza minden energiát, hanem annak egy része átalakul bennük hővé és erővé. Az abroncs gördülés közben deformálódik miközben a talaj egyenetlenségei is belemélyednek a gumiba. Ekkor a késleltetve fellépő mechanikai jelenség, a hiszterézis hatására vízszintes irányú erő ébred a gumiban, amely ellene hat annak, hogy az abroncs elcsússzon az útfelületen. Ezt nevezik tapadásnak és ennek köszönhető a jármű úttartásának biztonsága.