GUMIABRONCS KERESŐ

A keresett gumiabroncs tulajdonságait töltse ki, majd kattintson a "Keresés" gombra. Ha több terméket szeretne rendelni, akkor a "Kosárba" gomb mellett található mezőbe írja be a megrendelni kívánt termékek mennyiségét. Amennyiben több feltételt is megad a keresés közben, gyorsíthatja a keresést. Kosarának aktuális tartalmát a jobb felső menüben látható "Kosár tartalma" gomb megnyitásával tudja módosítani, törölni. FIGYELEM! A KERESÉSI LISTÁBAN MEGJELENŐ GUMIABRONCSOK NEM AZ AKTUÁLIS KÉSZTLETET MUTATJÁK!
HÍREK

Gázzal töltött gumik

Tart a szezon és az ezzel kapcsolatos ellenőrzési, karbantartási feladatok is előkerülnek. Az egyik legfontosabb az út és az autó kapcsolata, ami a gumiabroncson is múlik. A gumiszervizben felteszik nekünk a kérdést, hogy egy kis pénzért cserébe levegő helyet inkább nitrogénnel feltölthetik-e a gumikat. Egyébként a gumigáz is a levegőből állítható elő, levegőbontással, vagy nitrogén generátorok alkalmazásával. A levegőbontás fizikai folyamat, az alkotórészek forráspont különbségén alapszik. Az alacsony hőmérsékleten cseppfolyósított levegőből a hőmérséklet növelésével, az alkotórészek gáz halmazállapotba kerülve egymás után kilépnek, így külön elvezethetővé válnak. A nitrogén-argon gázkeveréket, amelyet – esetleg még az argontartalom kismértékű emelése után – különböző elnevezések alatt, palackozva hoznak forgalomba. A német WDR csatorna népszerű ismeretterjesztő sorozata, a Kopfball egyik adásában, a gyakorlatban is tesztelték, hogy a nitrogénnel töltött abroncsok tovább tartják-e a nyomást. Az eredmény: 7 hét és 3000 km megtett út után nem észleltek mérhető nyomáskülönbséget.
Ez a tapasztalat egybevág több szakértő álláspontjával (az Adac is ezt képviseli), miszerint a kifejezetten diffúzióból adódó különbség egyébként ép, nitrogénnel és levegővel töltött gumik között több hónap elteltével is legfeljebb 0,01 bar körüli értékre tehető. Tényleg van értelme?
Repülőgépek, Forma-1-es autók, veszélyes anyagokat szállító tehergépkocsik, bányákban, alagutakban használt munkagépek abroncsaiban már régóta alkalmazzák a nitrogént töltőgázként, elsősorban a tűzveszély csökkentése céljából. A Forma-1 abroncsokban emellett azért is előnyös az állandó összetételű, homogén töltés, mert alkalmazásával a gázmelegedéssel együtt járó hő tágulás aránya könnyebben előre jelezhető. Pontosan meghatározható az adott feltételeknek (aszfalt és levegő hőmérséklete, várható sebesség)leginkább megfelelő indulás előtti, hideg guminyomás. Márpedig az abroncsok mindenkori legoptimálisabb viselkedésének kiszámíthatósága a versenysportban óriási jelentőséggel bír. Mostanság azonban egyre gyakrabban ajánlják a nitrogéntöltést egyszerű személyautó gumikba is. Az elhanyagolható különbségek láttán érthetővé válik, hogy a nitrogéngáz, és a 21% oxigénen kívül 78%-ban szintén nitrogéngázt tartalmazó levegő gumipórusokon való átdiffundálásának sebessége között miért is nincs mérhető eltérés – még hosszabb idő elteltével sem.
A nyomásvesztés a gyakorlatban általában nem a diffúzióra vezethető vissza, leggyakoribb okai, a különböző mechanikai károsodások (vágások, befúródott szögek), a sérült szelepek, vagy felnik. Ezekre a betöltött gáz speciális tulajdonságainak semmilyen befolyása nincsen, hiszen egy sérülésen keresztül bármilyen gáz elszökik. A hosszabb nyomástartás ígéretéből sok autós téves következtetést von le és ezt a helytelen emberi reakciót több esetben a reklámok is megerősítik.
Itt kell megemlíteni az Adac állásfoglalását a kérdésben, mely röviden összefoglalva így hangzik:
A hosszabb időn keresztül állandó guminyomás ígérete egyértelműen a nyomásellenőrzések intervallumának növelésére ösztönöz. Pedig a nyomásvesztésben a diffúziónál lényegesen nagyobb szerepet játszanak a különböző sérülések és tömítetlenségek,ezen kívül a levegővel és nitrogénnel töltött abroncsok közötti különbség a diffúzióból adódó nyomásvesztés szempontjából elhanyagolható. Ezért a nitrogéntöltés semmiképpen nem szolgálhat alapul a nyomásellenőrzés ritkítására. Legalább 2 hetente ajánlott!